2023-ban Németországban az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS 1) 2005-ös indulása óta a legnagyobb mértékben csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) német kibocsátáskereskedelmi hatóságának (DEHSt) adatai szerint az 1725 helyhez kötött létesítményből származó kibocsátás mintegy 18%-kal csökkent az előző évhez képest, és mintegy 289 millió tonna CO₂-egyenértékkel (CO₂-egyenérték) új rekordalacsony szintet ért el.
A csökkenés fontos tényezői
Dirk Messner, a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség elnöke hangsúlyozza, hogy az energiaágazat kibocsátásának jelentős csökkenése elsősorban a megújuló energiák elterjedésének és a széntüzelésű energiatermelés visszaszorulásának köszönhető. Az ipari ágazatban a kibocsátás csökkenése elsősorban az ukrajnai orosz agressziós háború következtében visszaesett termelésnek köszönhető.
Jürgen Landgrebe, az UBA "Éghajlatvédelem, energia, német kibocsátáskereskedelmi központ" részlegének vezetője hozzáteszi, hogy az európai klímapolitika újrarendezése és a kibocsátási határértékek csökkentése a kibocsátáskereskedelemben döntő tényezők voltak. A kibocsátás-kereskedelemből származó több mint 18 milliárd eurós rekordbevétel teljes egészében a német kormány Éghajlatváltozási és Átalakítási Alapjába áramlott.
Energetikai és ipari ágazatok
Az energiaellátásból származó kibocsátás 22%-kal 188 millió tonna CO₂-egyenértékre csökkent, ami az energiaigény csökkenésének és a megújuló energiák növekvő részarányának tudható be. Különösen nagy volt a csökkenés a lignitből (25%), a kőszénből (36%) és a földgázból (2%) származó bruttó villamosenergia-termelésben.
Az ipari ágazatban a kibocsátás 10 százalékkal, 101 millió tonna CO₂-egyenértékre csökkent, különösen a színesfémipar (19 százalékos csökkenés) és az "egyéb ásványi anyagokat feldolgozó ipar" (18 százalékos csökkenés) volt érintett. A vegyipar, a finomítók és a cementklinkergyártás szintén 9 és 17 százalék közötti csökkenést regisztrált.
Légi közlekedés és európai összehasonlítás
A németországi belföldi légi közlekedésből származó kibocsátás 4,5 százalékkal, mintegy 7,6 millió tonna CO₂-egyenértékre emelkedett 2023-ban, de a Covid-19-járvány előtti szint alatt maradt. Európa-szerte az EU ETS 1-ben részt vevő összes létesítmény kibocsátása 17%-kal, mintegy 1,09 milliárd tonna CO₂-egyenértékre csökkent. 2005 óta a kibocsátás európai szintű csökkenése összesen mintegy 48%-ot tett ki.
A kibocsátáskereskedelem jelentősége és jövőbeli kilátások
A kibocsátáskereskedelem központi szerepet játszik az üvegházhatású gázok csökkentésében és az éghajlat-semleges gazdaságra való áttérésben. A legújabb intézkedések és beruházások egyértelműen azt mutatják, hogy az ambiciózus éghajlatvédelem lehetséges a gazdasági versenyképesség veszélyeztetése nélkül. Németország és Európa az innovatív technológiákra és fenntartható megoldásokra összpontosít az éghajlati célok elérése és a zöld gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében.
További információk és intézkedések
A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatalhoz tartozó Német Kibocsátáskereskedelmi Hatóság (DEHSt) nemcsak az EU ETS 1, hanem az üzemanyagokra vonatkozó nemzeti kibocsátás-kereskedelem (nEHS) és az üzemanyagokra vonatkozó európai kibocsátás-kereskedelem (EU ETS 2) felelőse is. A hatóság felel továbbá a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusért (CBAM) és a villamosenergia-intenzív vállalatok közvetett CO₂-költségeinek kompenzálásáért.
Következtetés
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának rekord mértékű csökkentése Németországban fontos lépés a nemzeti és európai éghajlatvédelmi célok elérése felé. A politikai intézkedések, a technológiai innovációk és a megújuló energiák következetes bővítése azt mutatja, hogy a fenntartható éghajlatvédelem és a gazdasági siker kéz a kézben járhat.
